Pantokrátor ábrázolás Cserkút Árpád-kori templomában

Azt gondolom, nyugodtan kijelenthetjük, hogy az ítélő Krisztust így láttatni egész Európában párját ritkítja. A korabeli pictore mindenféle konvenciót felrúgva sajátos módon ábrázolja a Pantokrátort.

A diadalív csúcsában látható kép készítésének időpontja bizonytalan. Nem feleltethető meg a román kor Bizáncból elterjedt, Nyugaton is uralkodóvá vált tunikát és palliumot viselő szakállas, portrészerű Krisztus képének, de a korai gótika krisztusábrázolásait is nehéz itt felfedezni, kivéve talán a ruhátlan felsőtestet. A lándsa ütötte seb hiányzik, viszont láthatunk egy merőben szokatlan csontvázszerű mellkast, de a test többi részletét szemlélve is inkább csontváz. Többek között ez az, ami egyedivé teszi a cserkúti Pantoktátort.

Az utolsó ítélet képeken Krisztus trónusa a szivárvány (Jelenések könyve 4). Halványan itt is látható egy kezdetleges szivárvány motívum, de az Krisztus háta mögött húzódik, míg ő maga furcsán felhúzott lábakkal inkább lebeg, semmint ül. Ugyancsak hiányzik a második kisebb körív, amely a földet hivatott ábrázolni, és a Világ Ura mintegy azon pihenteti lábait. Mindkét kezét felemeli, de az, hogy esetleg tart-e valamit a kezében, talán örök rejtély marad (furcsa, hogy mindkét kézfej "lekopott"). A kéztartás nem szokványos, de nem is egyedi:

Pantokrátor a kis Burgund település, Bantanges templomában (a kezek üresek, talán áldásra emeli…)

Hasonló kéztartást figyelhetünk meg a Veleméri Szentháromság-templom Pantokrátor ábrázolásán is Johannes Aquila mester keze munkája nyomán.

A mandorlát (mandorla: az egész alakot körülölelő mandula alakú dicsfény) és a szivárványt a korabeli mester egyedi módon igyekezett megjeleníteni a falképen; olyan hatást kelt, mintha apró rombusz alakú mozaikokból lenne kirakva.

Figyelemre méltó még a fej körüli sugárkoszorúval kombinált keresztnimbusz, bár nem igazán számít unikumnak, hiszen az 1300-as években Giotto az Assisi Szent Ferenc bazilikában az összes általa készített falképén a szentek ilyen (nap)sugaras glóriát viselnek.

Szent Pál falkép az Assisi Szent Ferenc bazilikában

A Pantokrátor bal oldalán az üdvözültek egy csoportja látható. Sajnos a jobb oldalon a falképet keretező minta kivételével semmi nem maradt épen, ahol feltehetően a kárhozottak alakjai lehettek.

Ha megnézzük a Firenzei Keresztelő Szt. János Battistero (keresztelőkápolna) kupolájának Utolsó Ítélet mozaikképét, látható, hogy az eseményeket különálló vizszintes egységekben ábrázolták az ismeretlen velencei mesterek az 1220-as években. A Pantokrátor jobbján a boldogok, balján a kárhozottak.

Velemérben Aquila mester hasonlóan járt el.

Minden esetre úgy tűnik, hogy a Mecsek alján eltértek a regulától mind a különálló egységek, mind a jobb-bal elrendezés tekintetében (is).

Összegezzük:

- épült egy (keletelt) templom Cserkúton, valamikor a 13. század elején

- tudjuk, hogy a hajó északi falának és a diadalív alsó traktusának falképei 1335-ben készültek

- minden valószínűség szerint elsőbbséget élvezett a legfontosabb liturgikus tér, a szentély valamint a szentély és a hajó közötti kapocs, a diadalív díszítése

- ennek megfelelően az említett területek falképei kb. 1250-1300 között készülhettek (talán), nagy jóindulattal a firenzei baptisterium falképeivel és mozaikjaival egy időben

- az apszis falképei oly mértékben károsodtak, hogy ma már csak sejtéseink lehetnek azok milyenségéről, és összevetve a diadalív utolsó ítélet jelenetéve, láthatóan nem ugyanaz a kéz alkotta

- Giotto di Bondone az 1300-as évek elején Páduában készült Utolsó Ítélet falképén látható, hogy szakított a merev vízszintes felosztásokkal, megtartva a hagyományos boldogok jobbra, kárhozottak balra elrendezést

Summa summarum, ismeretlen mesterünk korát megelőzve, a szabályokat sajátosan értelmezve, vagy azokkal nem törődve ajándékozta meg az utókort egy kivételesen egyedi falképpel.

A cserkúti Árpád-kori templom harangjai

A nagyharang egyszer csak megrepedt. Mitől és hogyan nem tudom. Még nyomozok ez ügyben, de az egészen biztos, hogy a cserkúti egyházközség 1971. szeptember 15-én levelet intézett Gombos Lajos fém- és harangöntő mesterhez, mely levélben kérték a két harang újraöntését.

Read the rest of this entry »

A cserkúti Árpád-kori templom

 Cserkút fő – de leginkább egyetlen – országos hírű látnivalója a község Árpád-kori temploma. A sors úgy rendelte, hogy néhány hete én lettem az az ember, aki az ide látogatóknak (ha úgy kívánják) bemutatja a templomot. E botcsinálta idegenvezetősködés egyre inkább tetszik, azzal együtt is, hogy meglehetős "röghözkötöttséggel" jár.

Régről tervezem, hogy Cserkút honlapját szép templomfotókkal gazdagítsam. Most, hogy birtokon belül kerültem, rengeteg alkalmam van a fotózásra, amit aztán igyekszem ki is használni (a fotók szépségét persze nem tudom garantálni).    

A templom egyszerűsége számomra nagyszerű látvány. Az 1970-es évek elején végrehajtott renoválás nagyon jót tett külső és belső megjelenésének egyaránt.

Kerti Sándor tanító úr, a ma már csak emlékekben élő cserkúti iskola igazgatója volt a 60-as,70-es évek krónikása. Neki (is) köszönhetjük, hogy az alanti fotókon megmutathatom a közelmúlt templomi környékét.  

Read the rest of this entry »

Galériaképek
Archívum
Naptár
augusztus 2016
H K S C P S V
« nov    
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031  
MP3 lejátszó
Flash required